Páciensek félelmei 2

A félelem talán a legfontosabb tényező, ami visszatarthat az utolsó pillanatban a találkozástól. Hiába telt el több levélváltás, és hosszabb kommunikáció, mert amikor eljön az idő, és elodázhatatlanná válik a találka, gyakran zsákutcába jut a szeánsz. A valóság megtapasztalása egy álomvilág után a BDSM színpadán bizony ijesztő, és egy új, - még ha vágyott - kapcsolat is elrémiszthet a kipróbálásától. Ilyenkor legtöbbször nemcsak egy valamitől ijed meg a szub személy, hanem a félelmeinek a kombinációja az, amely által befagyasztja az adott szituációt.

Amikor hozzám nem jön el valaki, akivel előtte már hetekkel, hónapokkal leveleztünk, beszélgettünk, akkor általában várok egy-két napot, majd ráírok, és megpróbálom feloldozni a lelkiismeret furdalás alól az által, hogy megírom, nem haragszom rá. Kérem, hogy beszéljük meg a helyzetet, és segítsen azzal, hogy őszintén elmondja, mitől torpant meg, akár többedszer is, és miért nem tudta azt még időben jelezni nekem, hogy elejét vegyem a félelmeinek! A legtöbbször ürügyekkel, kifogásokkal találkozom persze, ahogy számítok is rá, de ilyenkor is fontos, hogy mögé tudjak látni, és felfedezzem az igazi "ellenséget", a megbújó félelmet a háttérben. Nem mindenki hajlandó ebben együttműködni, amit szintén tiszteletben tartok. A legnehezebb dolgom akkor van, amikor valaki azt állítja végig, hogy ő márpedig tapasztalt, és nem a félelem miatt nem jött el. Sokan félnek felfedni magukat előttem, és elmondani, hogy valójában csekély a tapasztalatuk a téren, - vagy éppen volt ugyan egy dominánál, vagy olyasminél, akiről később kiderül, hogy nem is értett hozzá. A rossz tapasztalat is lehet egy visszatartó erő. Legutóbb például olyan "domináról" hallottam, akinek nem voltak eszközei és a keze meg hamar elfáradt... Hát ezt nem is értettem. Vannak nagyon jó dominák, és vannak, akik magukat csak annak vallják vagy hiszik. Egy jó dominának bizony nagyon jó eszközei és tapasztalatai vannak, és még én sem félek hozzájuk tanácsért fordulni vagy akár tanulni is, ha van olyan terület, amelyben éppen fejlődni szeretnék.
Amikor a fantáziánkban azt gondoljuk, hogy imádni fogjuk pl. azt, ha valaki jól megtapos, aztán a valóságban ezt egyáltalán nem élvezzük, akkor jön el az az állapot, amit mondtam a korábbi blogban, hogy fel kell fedezni a szakadékot a fantázia és a valóság között, azaz alaposan meg kell ismerni önmagunkat a bdsm terén is!

A fantázia mindig is szebb, mint a valóság, hiszen ott az eseményeket te irányítod, te vagy a saját filmed rendezője, míg ha ezt egy új partnerrel teszed meg, - de sokszor a tapasztaltabbal is, - ő nem tud olvasni a gondolataidban, és nem látja a képeket, amiket az elmédben futtatsz, sőt az is, lehet, hogy az éppen teljesen távol áll tőle. Így garantált a csalódás. De sok őszinte beszélgetéssel és hosszabb, rendszeres kapcsolat által ez a szakadék a valóság és a fantázia között áthidalható, főleg, ha te is megismered azt, hogy mi az, amire igazán vágysz a büntetéseid során.
Annak, aki először jön hozzám, és vállalja is azt, hogy nincs még tapasztalata, annak kivétel nélkül egy OTK fenekelést javaslok, azaz térdre fektetőset kézzel és hajkefével. Azt szoktam mondani, hogy függetlenül attól, hogy a fantáziájában éppen nagyon erős pálcázás, kikötözés stb. szerepel, kezdjünk egy enyhébb büntetéssel, és aztán azt mindig tudjuk fokozni, ha kell!

Én magam, fontosnak tartom azt is, hogy felépítsem a büntetéseket, és a legritkább az, amikor úgy in medias res, csak bumm bele vágok a közepébe! Első partnernél, vagy kezdőknél soha. Sokan tiltakoznak ez ellen is, mert ők nem szeretnék nadrágban kezdeni a fenekelést, úgy az esetben alsónadrággal, bugyival vagy shorttal kezdünk, de sosem pucéran! Egyrészt a fenekelés felépítésében van valami izgató is, hiszen először csak nadrágon át, majd alsóban érkeznek az ütések, míg végül a meztelen hátsóra, amit már nem véd semmi. Egyrészt tehát izgató is, de van ennek egy praktikus oldala is. Ahogy a sportnál, úgy itt is szükség van bemelegítésre, arra, hogy a bőr hozzászokhasson az ütésekhez, így mire a meztelen fenék püfölésére kerül sor, egy rózsaszín vagy pirosas hátsót ütök, amely sokkal kevésbé hajlamos a bőr sérüléseire.

A fenekelés felépítését úgy értem, hogy a találkozás után tartunk egy 10-15 perces rövid szusszanást, amikor megkínálom a vendégemet egy pohár teával vagy üdítővel. Pár percet beszélgetünk. Ilyenkor újra egyeztetjük a büntetése okát, az eszközöket, a tabukat is, és lehetőséget adok tisztálkodásra is, hiszen nem jó egy izzadt embert fenekelni. Ha látom, hogy még mindig szorong, akkor elmondom, hogy nem kötelező végigcsinálnia. Megengedem, hogy a kezébe vegye az eszközöket, ismerkedjen velük. Ilyenkor engedem, hogy a tenyerébe csapjon a hajkefével, vagy a fenekére, és megnézem, hogy sikerült-e magát fenekelős-hangulatba hozni. Ha igen, jelzem, hogy innentől fogva, akkor az én szabályaim alapján folytatódik a dolog, és irányítom, utasítom a pozíció felvételére stb. Ez nyilván az első alkalmakra vagy a kezdőkre vonatkozik. Vannak, akik tapasztaltak, és rögtön kemény büntetésre vágynak. Az egy másik téma.

A fenekeléseknél én két fajtát csinálok: az ún. nevelést és az ún. fegyelmezést. Az utóbbi a kemény, többször is "visszaeső", fegyelmezésre szoruló eseteknél történik akkor, ha a nyomok is megengedetettek természetesen. Összefoglalva: fontosnak gondolom enyhíteni az intenzív félelmet a személyes találkozó elején.

Amit szintén sosem hallok más eseteknél, - legalábbis az én praxisomban még nem mesélték a vendégeim, az a bőr gondozása. Én elvárom, sőt behajtom a pácienseimnél azt, hogy rendszeresen használjanak jó minőségű testápolót, naponta 2-3 alkalommal is, ha többször is vágynak fenekelésre.

A krémezést már a találkozó előtt javaslom elkezdeni, - na ez az, ami el szokott maradni, - majd azt követően én krémezem be először a fenekelst követően, és utasítom őt a testápoló otthoni használatára, hogy a bőre ruganyos maradjon, és mielőbb regenerálódni tudjon. Főleg a fa eszközök után van erre nagy szükség, - pl. kefe, fakanál, bot, pálca, paddle - mert azoktól kiszárad a bőr.

Egy másik dolog, amire ügyelek, már térdre fektetésnél is, hogy a póz biztonságos legyen a partner számára. Addig nem kezdem el a fenekelést, amíg nem érzem azt, hogy stabil tartásban van, megtámaszkodott stb. Figyelembe veszem a testalkatát, súlyát is a pozíciók kijelölésekor.

Örömmel tölt el, mikor a másnapi beszámolóból - ehhez ragaszkodom mindig, hogy kapjak 24 órán belül emailben visszajelzést, - azt írják, hogy biztonságban érezték magukat az emberek nálam. Nekem ez is fontos! Elvem az is, hogy dühös állapotban nem bántok senkit! Más kérdés az imitált düh a szerepjátékban és más a valóságban. Egy másik ember fegyelmezése, testi fenyítése, lelki büntetése nagy felelősség, nem csak egy egyszerű játék. Az eszközökkel lehet életre szóló testi-, lelki károkat okozni, - fogát, szemét megsérteni,kiütni, nehezen gyógyuló sebeket okozni, merevedési problémákat előidézni, égési sebeket ejteni stb. - de lehet akár terápiás hatása is egy jó, kiadós, intelligens verésnek és büntetésnek.

Szeretem ezt a terápiás fenekelést! Igazából ezt szeretném a leggyakrabban csinálni! Mert amikor tudom, látom, hogy a vendég távozáskor kisírt szemmel megy el, de megkönnyebbült, felfrissült, lerakta a bűntudatát, nyomasztó terheit, akkor tudom, hogy kiadott magából valamit, annak elfojtása helyett, és ilyenkor kellemesebb hétköznapok várnak rá a civil életében is. Több olyan vezető beosztású ember jön el hozzám, akik így tudják kompenzálni az őket folyamatosan nyomasztó elvárásokat, a stresszt, mert kiadhatják magukból a frusztrációt, és egy rövid időre maguk is gyerekké válhatnak, ahol nem kell főnökként viselkedniük. És ez nekik nagy megkönnyebbülést jelent. Mivel ez a terápiás fenekelés egy tervezett szeánsz, egy irányított érzelmi aktus, így aztán kipihent lelkiállapottal térhet haza a családjához. Rövid időre megszabadulhat az erős ember szerepétől. Olyan ez számukra, mind a kollégáik számára elmenni egy SPA-ba, egy kellemes masszázsra. Az ő fantáziájukhoz azonban ez áll a legközelebb.

Azzal zárom soraim ma, hogy a fenekelés nem egy standard dolog, és nem is lehet általánosítani, mert minden egyes helyzet, minden egyes ember más és más. A legtöbb büntetős élmény együtt jár a szexuális élvezettel (persze vannak helyzetek, amikor ez nem így van), és a nemi vágy bizony változékony. Kicsit olyan, mint a pénisz és a merevedés. Vannak helyzetek, amikor feláll és vannak, amikor nem. A fenekelés élvezete, vágya is összefüggésben van a napi hangulatunkkal, az időjárással, a gondjainkkal, a dugóval az autópályán és a többi. Ne tévesszen meg bennünket a pornófilmben látott fenekelési jelenetek, - amelyek nagyon vonzóak, izgatóak tudnak lenni és segítik is a fantáziánkat egyfelől, - azonban ott leginkább rövid, vagy vágott jeleneteket láthatunk gyakorlott modellekkel. A filmekkel szemben a valóságban valakinek az ún. megtörése, érzelmi és fizikai megbüntetése egy fáradságos folyamat, és igényli a bizalmat, hozzáértést, az "előjátékot" (azaz a bemelegítést), valamint a levezetést is.


ADULT CONTENT

Felnőtt tartalom!


Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek kiskorúakra káros hatással lehetnek.
Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!